2011. április 28., csütörtök

Ezer dolog fölött át


"Hallom a mennydörgést de esőt hiába várok,
Ebbe beleremegnek a falak, ablakpárkányok,
Hallom a mennydörgést de esőt hiába várok,
Ebbe beleremegnek a falak, ablakpárkányok"

Akárhogy siettem, az előttem elterülő utcakő tenger hullámokat vetett és sodort... Lendületben vagyok. Igazi, tiszta erő visz. Miközben vágyak és érzékek hullámzó tengerré változtatnak még egy egyszerű utcát is és hiába nézek a lábam elé, szemem előtt egy apró házakkal telepöttyözött zöld domboldalakkal telefestett kép lebeg... Csendes és fekete ilyenkor hazafelé minden, mégis mintha az utca a lábam ütemét keresve, ritmusra bólogatott volna a vágyaimra... Az utcakő barátságosabban kopogott és a megszokott gépzene a fülemben az álmok csendesen induló de felkavaró képzeleteimet hozta ki belőlem... Szélesre tárt lángoló szárnyú sirály szállt át a szép magyar Alföld felett... A pergő, pernyéket és parazsat magával sodró fényes árny pedig büszkén szállt a gyerekkorom óta álmodozva figyelt kristálykék égen... Így képzelem én amiben most részem van... Szeretném ha egyszer ez a széles vállú madár az összes embernek példát mutatna a világon. Hiszen ha azok akik felemelték és a levegőben tartották mind tiszta szívvel küzdenek, talán valaki észreveszi hogy a barátság milyen hihetetlen dolgokra képes...

Amúgy meg tök jó volt lelépni fél négykor a melóból... Öröm otthagyni azokat a megkínzott arcokat az irodában... És végül is célja volt annak hogy lelépjek. Érdekes volt az előadás amúgy, de a japán ösztöndíjakkal kapcsolatban nem sok újdonságot tudtam meg. Amit személyesen elmondott a srác már papíron is olvastam. Az egyetlen negatív meglepetés az volt hogy igazából az ösztöndíjakat nem itt bírálják el hanem Tokióban. Ami többek között azt is jelenti hogy a világ összes jelentkezőjével egy kalap alá kerülünk és ez kicsit nehezíti a helyzetet... De semmi baj... Ma megint dumáltam Ildivel, aki az aranyos bizonytalanságaival teljesen a szívembe lopta magát... Úgy néz ki hogy nagyon hasonló cipőben járunk... Jó hogy van valaki aki ugyanolyan őrült mint én... :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése